A nemiszerv-csonkítás hagyománya sajnos még mindig jelen van bizonyos országokban. A borzalmas tradíció csecsemőket, illetve öt és kilenc év közötti lányokat érint, akik elviselhetetlen testi kínokat élnek át a procedúra során. Nem beszélve a hatalmas vérveszteségről, a fertőzések kockázatáról és a lelki traumáról, és a későbbi fájdalomról, illetve a szexuális élvezetre valóképesség elvesztéséről. A rítus lényege, hogy a gyermekek nemi szervét részlegesen vagy teljesen eltávolítják, általában a kisajkaktól, a nagyajkaktól és a csiklótól, de gyakran a hüvelybemenettől is megfosztják őket. Mások számára elképzelhetetlen az a fájdalom, amin keresztülmennek.
A gyakorlat célja, hogy ellehetetlenítsék az orgazmus, az élvezet átélését és a szex örömforrásként való megélését. Ezzel korlátozni akarják a női szexualitást, illetve úgy vélik, segítségével megőrizhetik a lányok erkölcsösségét, tisztaságát. A WHO adatai szerint több mint 200 millió olyan nő él a világon, aki átesett a beavatkozáson. Gyakori,hogy már Európában élő, bevándorló szülők kényszerítik a lányaikat a beavatkozásra. Egy fiatal lánynka azonban sikerült elmenekülnie a tradíció elől, és hosszú ideje minden erejével azért küzd, hogy minél több kislányt mentsen meg tőle.
Nice Nailantei Leng’ete 1991-ben született a kenyai Kimana faluban. Hat, illetve hét évvel később édesanyja és édesapja is elhunyt, az árván maradt kislány pedig házról házra került a településen, mindig más nevelte. Nyolcéves korában egy bentlakásos iskolába küldték, ahol bevett gyakorlatnak számított a nemiszerv-csonkítás: minden lány átesett rajta, így Nice tudta, hogy hamarosan ő következik.
Rávette testvérét, hogy szökjenek el, majd hetven kilométer távolságot tettek meg ketten, hogy elérjék nagynénjük házát. Nemcsak attól félt, hogy át kell esnie a procedúrán, hanem attól is, hogy utána hamarosan – egy-két éven belül – férjhez adják. Ott ugyanis ez a szokás. Végül nagybátyja és a falu férfijai rájuk találtak, és megverték, megfenyegették őket, majd mindkettejüket visszavitték az otthonukba.
Egy évvel később a lány ismét elmenekült a körülmetélés elől, de újra sikertelenül. Nagyapja elé vezették, akit ekkor azzal fenyegetett meg, hogy ha engedélyezi a beavatkozást, soha többé nem látja majd, és az utcán fog élni. A férfi beleegyezett unokája kérésébe, és abba is, hogy visszatérjen az iskolába anélkül, hogy elvégezték volna rajta a csonkítást. Nice-t ezután a falu szégyenének tartották, és rossz példaként hozták fel a többi lánynak. A közösség kitagadta, az anyák eltiltották tőle gyermekeiket, és alig volt, aki szóba állt vele.
– Az évek során számos női körülmetélési ceremónián vettem részt, és rengeteg fájdalmat láttam. A falumban élő lányok, miután átestek a beavatkozáson, mind kiestek az iskolából, és idős férfiak feleségei lettek – persze, nem saját döntésükből. 10-12-éves lányokról van szó. Még gyerekek. Csak azért tekintik őket nőnek, mert végrehajtották rajtuk a csonkítást. De ettől még ugyanúgy gyerekek – mondta a fiatal nő a Health magazinnak. A szenvedések hatására döntött úgy már gyermekként, hogy nem fogja átélni. Azt sem akarta, hogy ne végezhesse el az iskolát, illetve, hogy férjhez adják, és ahogy ő fogalmazott: ezzel véget érjen az élete.
Később ő lett az első középiskolát végzett nő a falujában, és lassan a környezetében élőkben is feloldódtak az iránta táplált indulatok. Az asszonyok, lányok példaképként kezdtek tekinteni rá, ő pedig igyekezett minél többjüket megmenteni a csonkítástól. Sokakat bújtatott el a beavatkozás elől, és beszédekkel próbálta felhívni a közösség figyelmét ezek kegyetlenségére, veszélyességére.
– Rájöttem, hogy ha több olyan lány lenne, mint én, akkor a közösségben végre változások kezdődnének – több Nice lenne, és ezt az egészet nem egy olyan jelenségként látnák, amire csak én nem vagyok hajlandó – mondta az Independentnek.
17 éves volt, amikor az Amref Health Africa nevű jótékonysági szervezet a falujukba látogatott, és az idősektől kértek engedélyt arra, hogy a fiúkat és a lányokat is egészségügyi oktatásban részesítsék. Mivel Nice volt az egyetlen, aki tudott írni, őt választották ki. A fiatal nő a tanultakat arra használta, hogy meggyőzze a vezetőket a rítus kegyetlenségéről, szükségtelenségéről, és ez részben sikerült is. Először saját falujában mentett meg 17 lányt, majd a szervezettel összefogva még több gyermeket óvtak meg.
Nice azóta emberi jogi aktivistává vált, a világ minden táján tartott már előadásokat a beavatkozásról, és igyekszik mindenki figyelmét felhívni a jelenség súlyosságára. 2014-ben az ő hatására saját törzse, az 1,5 milliós maszáj közösség vezetői kijelentették, hogy véget vetnek a fájdalmas gyakorlatnak, és nem végeznek többé nemiszerv-csonkítást. És nem csak az ő behatásuk alá tartozó lányokat óvta meg: az Amref Health Africa nevű szervezeten belül saját projektjével ma már összesen több mint 15 ezer kislányt mentett meg a beavatkozástól.
Nice több kitüntetést és díjat elnyert tevékenységéért, 2018-ban pedig a Time magazin beválasztotta a világ 100 legbefolyásosabb embere közé. A most 29 éves aktivista elárulta, egyáltalán nem ritka, hogy életveszélyes fenyegetéseket kap a férfiaktól, ám ez sem tántorítja vissza őt semmitől. Tudja, hogy a több évszázada berögzült felfogást, gondolkodásmódot, viselkedést és szokást nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni. De reméli, hogy kitartó munkával, összefogással és küzdelemmel véget vethet a kegyetlen gyakorlatnak.
– Sose add fel! Mindannyian lehetünk azok a nők, akikről álmodunk – a nők, akik lenni akarunk… Az út még hosszú, de ha összefogunk, felerősítjük a néma nők hangját, és minden asszonyt, kislányt bátorítunk, akkor meg tudjunk csinálni – mondta az Independent magazinnak.
A nők helyzete Szaúd-Arábiában
Eric Lafforgue fényképész a szigorú szabályokat betartva értékes képeket készített a vitatott hírű ország mindennapjairól – beleértve a nők helyzetét is. A művész a Bored Pandán mutatta be fotósorozatát, melynek legfontosabb felvételeiből válogattunk.
Képek: Getty Images Hungary.
Article first published on Femina Media LTD.
By Lusayo Banda, Communications Manager-Amref Health Africa Malawi For over a decade, Paul Chakamba has…
Authors: Desta Lakew, Group Director, Partnerships and External Affairs, Amref Health Africa; and Alvin Tofler Munyasia,…
On the sidelines of the 2024 UN Climate Conference (COP29), Amref Health Africa and the…
Global warming is no longer just an issue for the environment but a crisis of…
What is COP 29 and why is it important? COP (Conference of the Parties) is…
Co-Chairs publish draft text for the New Collective Quantified Goal (NCQG), described as workable basis…